Táborfalvai Közművelődési és Népzenei Egyesület

A Táborfalvi Népzenei Együttes története

A Táborfalvi Népzenei Együttes és a Táborfalvi Közművelődési és Népzenei Egyesület története, tevékenysége.
A Táborfalvi Népzenei Műhely 30 éves és a Táborfalvi Közművelődési és Népzenei Egyesület 20 éves működése alatt kiemelkedő közművelődési és zenepedagógiai és hagyományápoló eredményeket valósított meg Pest megyében, a Közép-Magyarország régióban.
Legfontosabb eredménynek azt tartják:
- hogy sikerült hagyományt gyűjteni, átmenteni, teremteni, egy hagyományokban szegényes vidéken,
- sikerült élménnyel telített példát adni a térségben - és távolabb - hatásukra születő, működő ifjúsági és felnőtt csoportoknak, népzenei műhelyeknek,
- hogy a zeneileg „műveletlen parlagon" az elmúlt évtizedekben, civil keretek között sikerült több mint 500 táborfalvi és sok más térségi gyereket bevezetni a zenélés, a népzene élményébe, a hagyományápolásba úgy, hogy egy tucatnyi profi zenész és hangszerkészítő, népzenetanár, zenetanár is kikerült közülük.
Munkájukkal kiérdemelték a legmagasabb szakmai minősítéseket, elismeréseket és azt, hogy ma már Táborfalva népzenészeiről, együtteseiről, rendezvényeiről, táborairól, hangszereiről híres.

Alapító tagnak számítók, akik a kezdetektől fogva a mai napig folyamatosan magja az együttesnek:
Birinyi József (Lajosmizse szülötte, de táborfalván felnövő) alapító, hangszerkészítő, népzenekutató, oktató, szólista, a KÓTA Népzenei Bizottságát 1980. óta vezeti, 1992. óta a KÓTA alelnöke, 2003. óta a KÓTA társelnöke, 1981-től az Országos Filharmónia szólistája, 1985-1995. között a Néprajzi Múzeum Népzenei Osztályának vezetője, 1992-1995. között a Duna Tv zenei főszerkesztője. Tanítványai közül többen professzionális művelőivé, oktatóivá váltak a népzenének.
Ifj. Birinyi András hangszerkészítő, a Népművészet Mestere, 1987-től az egyesület elnöke
Szabóné Nagy Annamária 1978-tól, ma már a Boróka és Kisboróka Egyesületek vezetője
Nagy Jánosné 1979-től, 1983-tól pénztáros, 1987-től az egyesület gazdasági felelőse és szervező
Nagy János 1979-től tag
Lajtainé Móricz Ildikó 1979-től, együttesvezetői vizsgával és gyakorlattal rendelkezik
Katona Mihály 1980-tól tag, kosárfonó oktató
Katona Mihályné 1980-tól tag Sulcz Ferenc 1985-től tag
Inoka Győző 1989-től tag, hangszerszólista
Kovács László 1978-tól 1996-ig, azóta a Péceli Együttesek vezetője, hangszerkészítő, hangszeres szólista, oktató, a Népművészet Ifjú Mestere

Alapítótagok, akik kibetegedtek, kihaltak az együttesből:
Id. Birinyi András 1975-1997-ig
Id. Sáránszky Mihály 1976-2005-ig aktív, de ma is tag
Hajnal István 1975-1985-ig a Népművészet Ifju Mestere cím tulajdonosa
Ifj. Jóri Lajos 1975-1987-ig a Népművészet Ifju Mestere cím tulajdonosa
Id. Jóri Lajosné 1979-1993

Alapítótagok, akik több-kevesebb ideig voltak tagok:
Gazsó Mihály, Kovács János, Harazin Béla, Harazin József, Czira Ferenc, Szedmák Ferenc, Kozma József

1975. decemberében Birinyi József irányításával és édesapja, id. Birinyi András segítségével megalakult a 11 fős Táborfalvi Citerazenekar. Próbáikat Birinyiék családi házában tartották, hangszereiket Birinyi András biztosította részben vásárolt, részben saját készítésű hangszereiből. 1977-től a helyi Jókai Mór Művelődési Ház segítette a zenekar működését, fenntartását. A támogatókhoz csatlakozott Táborfalva község, a Dabas és Vidéke ÁFÉSZ, az Örkényi Takarékszövetkezet. 1977. tavaszán hivatalos alapító okirat készült és számtalan fellépés tette ismertté, megbecsültté a zenekart helyben és Pest megyében, az országban, valamint külföldön is.

1978. szeptemberétől Birinyi József és Hajnal István irányításával elkezdődött az utánpótlás nevelése, gyermekzenekart, népzenei szakkört szerveztek a helyi iskolásokból, ahol a citera mellett más hangszereken is tanulhattak a fiatalok. (furulya, bőgő, tekerőlant, nádsíp,
facimbalom, okarina, doromb, bőrduda, töröksíp, koboz...) Az első évfolyamra 52 gyerek jelentkezett. 1978. óta minden évben indítanak új évfolyamot, ahol már a tanítványok tanítványai is tanítanak. Hat éve már vonós hangszereken is tanulhatnak az érdeklődő fiatalok. Az Alföld jellegzetes népzenéje mellett tanulják, megszólaltatják az egész magyar nyelvterület és a nemzetiségek zenéjét is. 2005. januárjáig (27 év alatt) több mint 500 iskolás tanult meg kottát olvasni, zenélni, együttmuzsikálni a Táborfalvi Népzenei Műhelyben. A helyi zenei élet kibontakozását segítő népzenei képzés azért is különös jelentőséggel bírt Táborfalván és a környező tanyasi iskolákban, mert a községben és körzetében korábban több mint 20 évig nem volt képesítéssel bíró énektanár.
1978. őszén a felnőtt citerások kiegészültek a népzenei szakkörben tanuló gyermekek szüleiből összeállt népdalkörrel, így jött létre a Táborfalvi Népzenei Együttes, amely már az alakulás évében a KÓTA Országos Népzenei Minősítőjén maximális pontszámmal nyert el ARANY fokozatot.
Birinyi József tanítványaiból 1978-banjött létre a Táborfalvi Csutorás Együttes, amely meghatározó szerepre tett szert a hagyományos népzene stílusos előadásaival, összeállításaival, virtuóz játékmódjával a kibontakozó hazai „újhullámos" népzenei mozgalomban. A Csutorás Zenekar kétszer is Ki-Mit-Tud döntős volt (1983. 1987.) és számtalanszor kapta meg a legmagasabb minősítési fokozatokat, (Arany, Kiváló, Aranypáva díj, fesztiváldíj...) kétszeres Kiváló Együttes címmel is büszkélkedhet a zenekar.
Az 1983-as KI-MIT-TUD?-os együttes tagjai
Kovács László, Jóri Lajos, Kékesi Attila, Nagy László, Nagy Annamária, Berke Éva

A Csutorás Együttes és az 1988-as KI-MIT-TUD?-os tagok
Kovács László, Kékesi Attila, Nagy Annamária, Kékesi Andrea, Móricz Ildikó, Nagy Zsuzsanna, Gál Márta
Mindkét együttes vezetője Birinyi József

A Táborfalvi Népzenei Műhely tagjai közül 1979. óta 12 fő végezte el a zenekar és népdalkör-vezetői, művészeti oktatói tanfolyamot, 1980. óta 5-en kapták meg a Népművészet Ifjú Mestere kitüntető kitüntetést. (1980. Birinyi József, 1983. Csutorás Együttes, 1984. Jóri Lajos, Kovács László, 1990. ifj. Birinyi András), 1 fő, Birinyi András hangszerkészítésben érdemelte ki a Népi Iparművész címet, egy fő a tanítványok közül, Kovács László hangszerkészítő és hangszer-restaurátor lett.

A Csutorás Együttes számtalanszor öregbítette Táborfalva, Pest megye és Magyarország hírnevét a világban. (Párizs, Bécs, Middlesbrough, Sevilla, Szöul, Moszkva, München, Lion, Riga, Tallin, Helsinki, Varsó, Pozsony, Prága, Nagyvárad, Genf, Tunisz...)
1980. óta rendszeresen megrendezik a Dél-Pest megyei, Ország-közepe Népzenei Találkozókat, amelyre a térség legjobb együtteseit, szólistáit és távolabbi vendégeket is hívnak.
A Táborfalvi Népzenei Műhely és együttesei kisugárzó hatására, zenekarvezetői segítségével jött létre, működik több együttes, népzenei bázis, művészeti iskola. (Bugyi, Tatárszentgyörgy, Dabas, Gyón, Dabas-Sári, Inárcs, Örkény, Ócsa, Ráckeve, Pécel, Fót, Nyársapát, Lajosmizse, Vésztő, Tiszafüred...)
1985. óta rendezik meg sikeresen évente - a hagyományokban szegényes Dél-Pest megyei, É-Kiskunsági térségben a Csutorás Nemzetközi Népzenei és Néptánc Táborokat, a KÓTAval közösen az Országos Népdalkör- és Zenekarvezetői Tanfolyamokat. (Örkény, Dabas, Kunszentmiklós, Táborfalva, Budapest, Lajosmizse). A táborba rendszeresen 150-200 fő (ebből kb. 60%-a gyerek) érkezik a térségből, Magyarország egész területéről, a határainkon túlról és szórványosan a világ minden részéről.
1986. szeptemberében alakult meg - az országban is elsők között - a Táborfalvi Közművelődési és Népzenei Egyesület ifj. Birinyi András elnök vezetésével, amely a népzenei csoportok, képzési feladatok szervezésén, összefogásán, a hagyományápoláson túl vállalta-a művelődési házakkal, más civil szervezetekkel együtt - a község, a térség közművelődési, ifjúsági tevékenységének segítését. (Jelenleg több mint 200 regisztrált egyesületi tagból 50 általános iskolás, 70 fő 14-24 év közötti fiatal.) Az egyesület a népzenei programok, továbbképzések, találkozók mellett sikeresen, rendszeresen szervez kiállításokat, elszármazott találkozókat, kulturális kirándulásokat, ifjúsági programokat, táncházakat, gyermekjátszókat, kézműves, hangszerkészítő foglalkozásokat.
Ma már Táborfalván a tanítványok is tanítanak népzenét. A község első képesített énektanára, Szabóné Nagy Annamária, aki ma is 3 együttesben tanít gyerekeket, szintén a Csutorás Együttes szólistái közül került ki. Kovács László hangszerrestaurátor, hangszerkészítő, népzenetanár Táborfalván és a régióban is több helyen tanít gyerekeket, felnőtt csoportokat. A Csutorás Zenekar „árnyékában" nőtt fel Táborfalván a Cinege (1986-), a Boróka, a Kisboróka (2001-) az Ifjas (2002-) és az Ökörszem (2004-) zenekar és népdalkör. A legfiatalabb tanítványok nyerték Örkényben a KARÉJ Fesztivált és a Monori Ki-Mit-Tud-ot 2004-ben, 2005-ben. Több népdalénekes gyermek szólista is Arany fokozatot ért el az országos minősítésen. A Táborfalvi Népzenei Együttes kétszer kapta meg a Kiváló Együttes címet és a népzenei minősítéseket mindig a legmagasabb fokozatot érte el. (Arany Páva Díj).
A Táborfalván jelenleg működő hat népzenei együttes és több szólista, hangszerkészítő, népzene tanár - a teljes korfát átfogva - garancia arra, hogy intézményes keretek között is apáról fiúra, nagyszülőről unokára, tanárról diákra sikeresen száll a dal, a zene, a hangszerek, a kultúra, a hagyományok szeretete, ismerete, művelése.